2011. évi CVIII- törvény - Közbeszerzés Célja - megvalósítása
A törvény célja, megalkotásának alapjai
Az első egységes hazai közbeszerzési törvényt, az 1995. évi XL. törvényt az Országgyűlés azzal a céllal fogadta el, hogy biztosítsa az államháztartás kiadásainak ésszerűsítését, a közpénzek felhasználásnak átláthatóságát és széleskörű nyilvános ellenőrizhetőségének megteremtését. A törvényt a 2003. évi elfogadása óta számos, évente akár több alkalommal is módosították, és az egyes módosítások révén mind bonyolultabbá és átláthatatlanabbá vált. Mindezen okok miatt már nem volt elegendő a törvény egy újabb, átfogó módosítása, hanem egy új, egyszerűbb, rövidebb és könnyebben átlátható közbeszerzési törvény elfogadása vált szükségessé.
Az új törvény áttekinthető szabályozása révén jobban szolgálja a közbeszerzés alapvető céljait: a közpénzek elköltése átláthatóságának és a verseny tisztaságának biztosítását. A törvény számos, a visszaélések és a korrupció visszaszorítására irányuló rendelkezést tartalmaz, az egyes eljárási fajták világosabb szabályozása pedig a könnyebb alkalmazhatóság, illetve a szabályozás kiszámíthatósága irányába hat.
Lényeges pontja a törvénynek a vállalati körbetartozás és lánctartozás elleni küzdelem, valamint a kis- és középvállalkozások közbeszerzésben való részvételének elősegítése. Ez utóbbi cél elérését kívánják előmozdítani az olyan rendelkezések, melyek az adminisztratív terhek csökkentését szolgálják; a könnyen, közbeszerzési tanácsadó nélkül is értelmezhető szabályok; az uniós értékhatár alatti rezsimben a lehető legegyszerűbb és legrugalmasabb keretek megteremtése, amely igazodhat az ajánlatkérő által felismert környezeti sajátosságokhoz, valamint a szerződés teljesítésének szakaszában a fizetési határidőkre, az előlegre, a közvetlen kifizetésre, és a biztosítékra vonatkozó szabályok.
A törvényi szabályozás egyebekben kiterjed a környezetvédelmi, és szociális szempontokra is; az ajánlatkérő a szerződés teljesítéséhez kapcsolódóan sajátos, különösen szociális, illetőleg környezetvédelmi, minőségbiztosítási feltételeket határozhat meg. Ehhez kapcsolódóan a törvény tartalmaz egy felhatalmazó rendelkezést is, mely alapján a Kormány rendeleti szinten részletesebb szabályozást is adhat a szociális és környezetvédelmi szempontoknak a közbeszerzésben történő érvényesítéséről. Ezzel a rendelkezéssel a jogalkotó rendeleti szintre helyezi a közbeszerzésekben alkalmazandó szociális és „zöld” szempontoknak a meghatározását; lehetőséget teremtve azon jogpolitikai célok hatékonyabb érvényesülésére, melyek nem kizárólag a közbeszerzési jog által kezelendőek.
A törvény megalkotása során az Európai Unió közbeszerzési irányelveinek alapul vételével, számos ponton az irányelvi rendelkezések értelmezését adó európai bírósági ítéletek beépítésével történt a szabályozás kialakítása. A jogszabály előkészítését mintegy tíz uniós tagállami közbeszerzési törvényt (rendeletet) felhasználó jogösszehasonlító munka is kísérte, a törvény egyes elemeinél más tagállami szabályokból is merített.
További információ a Közbeszerzések Tanácsa oldalán
