Budapest Kisvállalkozói Hitel 2000
Dr. Nagy Miklós*
Budapest Kisvállalkozói Hitel 2000
Budapest 2001-ben első díjat nyert az EUROCITIES Innovatív Városi Stratégiák témakörben kiírt pályázatán. A pályamű a Budapesti Vállalkozásfejlesztési Közalapítvány által kidolgozott és működtetett Budapest Kisvállalkozói Hitel 2000 projekt volt. A hitelprogram sikere figyelemre méltó állomása a magyar gazdaság átalakulási folyamatának. Annak a történetnek, amely Magyarország - egyedülálló módon rövid idő alatt elért - sikeres gazdasági modellváltásáról szól.
A program környezete
A magyar gazdaság szerkezetének fejlődése sokban eltér a többi volt szocialista országétól. Az 1968-as reformok eredményeként már az 1970-es évek közepén létrejöhettek az első magán, illetve csoportos vállalkozások, amelyek kialakulását nemcsak eltűrte, hanem a feltételrendszerek könnyítésével elő is segítette az akkori hatalom. Természetesen ekkor még nem beszélhetünk arról, hogy a gazdaság szerkezetében és szabályozottságában megjelentek volna a hatékony piacgazdaság ismérvei. Az 1980-as évek végén és az 1990-es évek elején történt rendszerváltás hozta meg a változások lehetőségét. 1988-ban született meg a Társasági törvény, 1990‑ben az egyéni vállalkozásról szóló törvény, amelyek kidolgozója Sárközy Tamás professzor volt, aki jelenleg a Budapesti Vállalkozásfejlesztési Közalapítvány társelnöke. Ekkor került meghatározásra a vállalkozás fogalma és a társas vállalkozások jogi formái. Ugyanakkor a jogi szabályozás csak az egyik alapfeltétele a magánszektor kiteljesedésének, a másik fontos eleme a tőke. A magyar lakosság nem volt abban a helyzetben, hogy saját megtakarításai felhasználásával egyéni, vagy társas vállalkozásokat hozzon létre, hiába volt meg a szakértelem, az ötlet, a termék iránti kereslet. Egyrészt a privatizáció adott nagy lendületet a magánvállalkozások kialakulásának, másrészt az a kormányprogram, amely 1990-től az Európai Unó Phare programjának támogatásával elindította a kis- és középvállalkozás-fejlesztési kormányprogramokat. Gyakorlatilag a semmiből kellett felépíteni a piacgazdaságot úgy, hogy közben a multinacionális cégek igyekeztek minél nagyobb szeleteket megszerezni a magyar gazdaságból. A vállalkozások nem csak tőkeerőben, de vállalkozói kultúrában és tapasztalatokban is messze elmaradtak külföldi versenytársaiktól. Ebben a helyzetben kiemelt fontosságú volt, hogy a kormány megfelelő programokat dolgozzon ki és jelentős anyagi erőforrásokat biztosítson a hazai vállalkozói réteg kialakulásának támogatásához.
1990-ben 407 ezer vállalkozást regisztráltak, amelyből 387 ezer volt egyéni vállalkozás. 2001 szeptemberére ez a szám 1.119 ezer-re emelkedett, amelynek 98,9 %-a egyéni, vagy kis- és középvállalkozás. Látható, hogy a regisztrált vállalkozások száma közel háromszorosára nőtt, ami komoly feladatokkal látta el a magyar vállalkozásfejlesztési szervezeteket. Az intézményrendszer kialakításában jelentős szerepet játszottak a Phare program által biztosított, az Európai Unió országaiból érkezett tanácsadó szakemberek. Ezen szervezetek sorába tartozik a Budapest Főváros Közgyűlése által 1993-ban létrehozott Budapesti Vállalkozásfejlesztési Közalapítvány (BVK). Létrehozásához jelentős segítséget nyújtott az Európai Unió és az Ile-de-France Régió, továbbá a British Know-how Found és a London Enterprise Agency.
A BVK célkitűzése az, hogy Budapest területén elősegítse a mikro és kisvállalkozások létrejöttét, fejlődését. A klasszikus vállalkozásfejlesztési tevékenységen (oktatás, tanácsadás, információszolgáltatás), illetve a hitelezésen túl feladata még olyan integrált programok kidolgozása is, amelyek a kis- és középvállalkozói szféra fejlődésével lépést tartva segítik a vállalatokat a változó fejlesztési igényeik kielégítésében.
A kisvállalkozói hitelprogramok fejlesztése mellett a magyar kormányprogram kialakítására jelentős hatással voltak a BVK következő termékei:
· Az 1995-ben a belga GOM tanácsadó szervezet részvételével, az Európai Unió pénzügyi támogatásával kidolgozott beszállítói célprogram, amely a nagyvállalatok igényének megfelelő formában dolgozta fel a beszállítói státuszra alkalmas kis- és középvállalkozásokat. A projekt terméke volt a beszállítói cégkatalógus, a klaszter-rendszer előkészítése és a ma már interneten is elérhető Beszállítói Információs Rendszer. Ez a program képezte az alapját az 1998-ban elindult magyar beszállítói kormányprogramnak, amelyre jelentős hatással volt a BVK által kidolgozott beszállítói kockázati tőke, illetve a Magyar Faktor Rt.-vel közösen kialakított faktoring termék program is.
· A BVK tevékenyen részt vett a vállalkozások új típusú oktatási módszertanának kidolgozásában, amely elsősorban a távoktatási programok indításával teremtett új, hatékony oktatási formát a vállalkozások számára. Létrehozott egy kisvállalkozói szakkönyvtárat. A szakkönyvtár összegyűjti a vállalkozások alapításához, működéséhez, szabályozásához, gazdálkodásához szükséges szakirodalmat, mindezt korszerű ismerethordozókon is elérhetővé teszi. Korlátlan internetes hozzáférési lehetőséggel áll a vállalkozók rendelkezésére.
A mikrohitel program fejlődése Magyarországon 1992-től napjainkig
A 90-es években a kis-és középvállalkozó szféra finanszírozása a kereskedelmi bankok hitelkonstrukcióin keresztül nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Az újrakezdési hitel összege igen alacsony volt és a kereskedelmi bankok a szféra fokozott kockázata miatt több száz százalékos biztosíték mellett kínálták hiteleiket. Ugyanez a probléma jelentkezett más hitelekkel kapcsolatban is. Nehezen lehetett hozzájutni az állami vállalatok privatizálását elősegítő Egzisztencia Hitelhez is, pedig annak kamata, lejárata igazán kedvező volt az induló vállalkozások számára. Ilyen körülmények között szükség volt a vállalkozásfejlesztési központokon keresztül történő, a banki feltételrendszertől eltérő feltételek melletti hitelnyújtásra. 1992-ben indult az Európai Unió támogatásával a Mikrohitel program. Először kísérleti jelleggel az ország hat megyéjében, majd országosan is. A program szükségességét és sikerét bizonyítja, hogy többszöri korszerűsítést követően ma is működik és a vállalkozók ezrei veszik igénybe vállalkozásuk indítására, fejlesztésére. A korszerűsítés elsősorban az igénybe vehető hitelösszeget - amely 2000-ben 12.340 EURO (3 millió forint), 2001-ben pedig 24.680 EURO (6 millió forint) volt - és a kedvezményezett vállalkozói körrel szemben támasztott követelményrendszert érintette.
Országosan kb. 82.583 ezer EURO (kb. 20 milliárd forint) hitel kihelyezésére került sor mintegy 18 ezer vállalkozás számára. A program sikerének másik kulcsa az, hogy a vállalkozások a hitel felvétele mellett igénybe vehetnek vállalkozásfejlesztési szolgáltatásokat, amelyek segítik őket üzleti sikereik elérésében.
A budapesti mikrohitel program fejlődése 1994-től napjainkig
A budapesti vállalkozók számára 1994 óta érhető el a Mikrohitel program. A program a kezdő és a mikro vállalkozások létrejöttéhez, fejlődéséhez nyújt jegybanki alapkamaton (ez 1995. február 1-én 28%, ma 8,5%), 36 hónapos futamidőre kisebb összegű hiteleket. 1994-ben ez az összeg 2.058 EURO (500 000 forint) volt. A hitelt valóban csak mikro vállalkozások vehették igénybe, mivel feltétel volt, hogy előző éves árbevételük nem haladhatta meg a 24.680 EURO‑t (6 millió forintot), és nem lehetett 10 főnél több alkalmazottjuk. A vállalkozásban nem lehetett külföldi tulajdonos és egyéb hitellel sem rendelkezhetett. Ezt a feltételrendszer később módosult, az árbevételi korlát 32.922 EURO (8 millió forint), kereskedő cég esetében 41.142 EURO (10 millió forint) lett. Komoly korlát maradt viszont, hogy a vállalkozás eszközeinek nettó értéke nem haladhatta meg 10.288 EURO-t (2,5 millió forint). Ez a korlát sajnos megmaradt akkor is, amikor a Társasági Törvény 1998. évi módosítását követően már a korlátolt felelősségű társaság csak 12.340 EURO (3 millió forintos) alaptőkével jöhetett létre, illetve ez idő előtt létrejött vállalkozásoknak fel kellett emelniük jegyzett tőkéjüket. E korlát miatt sok vállalkozás alkalmatlanná vált a Mikrohitel felvételére.
A mikrohitel felső összeghatára 1997-re 4.115 EURO-ra (1 millió forintra) emelkedett. Ugyanakkor is látható volt, hogy ez az összeg sem nyújt hathatós segítséget a vállalkozásoknak, hiszen termelő berendezések vásárlására ez az összeg alig, vagy nem volt elegendő. Tekintettel arra, hogy a PHARE forrásokból 4.114 EURO-nál (1 millió forint) nagyobb összegű hitelt nem lehetett nyújtani, a BVK további kiegészítő forrásokat keresett. 1997-ben indult az emelt szintű mikrohitel program, amelyhez a többletforrást a Fővárosi Önkormányzat és a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara biztosította. A Kamara a tagdíjakból befolyt összegekből (ekkor még kötelező volt a kamarai tagság), a Fővárosi Önkormányzat a vállalkozók által befizetett iparűzési adóból adott át forrásokat. Ezáltal a konstrukciós hitelben az egy vállalkozás által felvehető összege 12.340 EURO-ra (3 millió forint) növekedett Budapesten. A program igen nagy sikert aratott a vállalkozások körében. A meghirdetést követő 3 hónapon belül mintegy 13 ezer vállalkozó kereste fel a BVK-t, ebből 1200 vett részt a vállalkozásfejlesztési programokban.
A program eredményeit vizsgálva kiderült, hogy a hitel felvevők jelentős hányada termelő tevékenységet végez, míg a hagyományos konstrukció esetén ez az arány alig érte el a 10 %‑ot. Bebizonyosodott, hogy a gyorsan fejlődő budapesti vállalkozások hiteligényét csak magasabb összegű kedvezményes hitellel lehet kielégíteni. A kereskedelemi bankok a gyenge tőkeellátottságú kisvállalatokat fedezethiány, vagy jövedelmezőségi problémák miatt nem tudják hitelezni. Ezt felismerve 1999-ben a BVK újabb hitelterméket dolgozott ki, amely a Mikrohitel program jelentős korszerűsítését jelentette. Együttműködési megállapodást kötött egy pénzintézettel a kisvállalkozások hitelhez juttatása érdekében. Az együttműködés arra épült, hogy a vállalkozókat a piacinál olcsóbb kamatozású hitelhez juttassák. Az egyik hitel a PHARE forrásból biztosított 5.350 EURO-s (1,3 millió forint) összegű Mikrohitel, a másik pedig a pénzintézet által nyújtott saját forrású hitel volt. Ebben a konstrukcióban a felvehető hitel összege 30.864 EURO-ra (7,5 millió forint) emelkedett. A sikeres együttműködés során létrehozott konstrukció a mai napig segíti a kezdő- és mikrovállalkozásokat. A vállalkozásokat nagyon érzékenyen érintő hitelkamat a pénzpiaci kamat alá csökkenhetett. Jelenleg ez a felvett hitel összegének függvényében 11-12 %, míg a pénzpiaci kamat 16-20 % között mozog. A BVK kínálatában három összeghatárral került meghirdetésre hitellehetőség. A felvehető hitel nagysága igazodik a vállalkozások életciklusához. A kezdő vállalkozások számára a kisösszegű, 5.350 EURO (1,3 millió forint) nagyságrendű hitel felvétele lehetséges. 20.576 EURO (5 millió forint) hitelösszeghez azoknak a vállalkozások juthatnak, amelyek már legalább néhány hónapja működnek, piacuk kialakulóban van, reális lehetőséget mutatnak a növekedésre. 30.864 EURO-s (7,5 millió forint) hitelt azoknak a vállalkozásoknak érdemes felvenni, akik már bizonyították életképességüket és kiugró növekedésüknek reális lehetősége van.
A program beváltotta a hozzáfűzött reményeket. Az emelt szintű mikrohitel programban előtérbe került termelő vállalkozások további finanszírozására nyílt mód, illetve nagy számban nyújtottak be hiteligényt azok a szolgáltató és kereskedelmi vállalkozások, amelyek a vállalkozás bővítéséhez szükséges ingatlan vásárlására kérték a hitelt. Ez összefügg azzal is, hogy ebben az időben a budapesti kerületi önkormányzatok elkezdték ingatlanaik, elsősorban üzlethelyiségeik értékesítését. Azok a családi és önfoglalkoztató vállalkozások, amelyek eddig bérelték üzletüket nem rendelkeztek azzal a pénzösszeggel, amely lehetőséget adott volna arra, hogy ezeket az ingatlanokat megvásárolják. Alacsony összegű hiteligényük, illetve a méretükből adódó magas kockázatuk miatt kereskedelmi bankoktól üzleti alapon nem várhattak segítséget. A kedvezményes hitel nélkül az addig bérelt üzletek, műhelyeket nem tudták volna megvásárolni, így jelentős számú család megélhetését biztosító egység szűnt volna meg Budapesten.
A hitelkonstrukció kialakítására ható tényezők
Az ezredfordulóra jelentősen megnőtt azoknak a budapesti kisvállalkozásoknak a száma, amelyeknek a továbblépéshez legalább 41.152 EURO (10 millió forint) hitelre lett volna szükségük. Ezek a vállalkozások az átlagosnál gyorsabban fejlődtek, de még mindig nem érték el azt a nagyságrendet, amely alapján a kereskedelmi bankok kívánatos ügyfelei lehettek volna. A BVK számára a PHARE forrásból nyújtott hitelrész összegének emelésére nem nyílt lehetőség. Ezért a budapesti kisvállalkozások finanszírozását 2000-ben a Fővárosi Önkormányzat, valamint a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara támogatásának felhasználásával lehetett megoldani a Budapest Kisvállalkozói Hitel nevű, szindikált típusú hitelkonstrukció keretében.
A hitelprogram kézikönyv alapján működik, a szabályzat meghatározza a kedvezményezett vállalkozói kört, az eljárási rendjét, feltételrendszerét és döntési mechanizmusát. A BVK közalapítványi státusza pedig biztosítja a program társadalmi ellenőrzöttségét és szociális érzékenységét.
A konstrukció célja: minél több lehetőséget teremteni jelentős kereskedelmi banki forrás bevonása a nagy kockázatot jelentő kisvállalkozások hitelezésébe. Ennek eléréséhez természetesen az eljárási rend kidolgozása során fel kellett oldani néhány ellentmondást, amelyek miatt a magyar kereskedelmi bankok – érthető módon – nem szívesen vesznek részt a kisvállalati szféra finanszírozásában. Ezek a hitelnyújtással kapcsolatos elvárások elsősorban arra épülnek, hogy a kereskedelmi bankok természetes módon arra törekednek, hogy kihelyezéseiket nagy biztonsággal és egységnyi kihelyezett forrásra jutó költségeik minimalizálásával hajtsák végre. Érthető, hogy a bank szempontjából legfontosabb a kihelyezés kockázatainak csökkentése. Ez megnyilvánul egyrészt a hitel magas fedezete, másrészt a hitelezett vállalkozásnak a teljes futamidő alatti biztos fizetőképességének megőrzése iránti igényben. Az egységnyi forrásra jutó költségeiket pedig nem tudják vég nélkül csökkenteni, így a kisösszegű hitelek kihelyezésében üzleti szempontból érdektelenné válnak.
Ezzel együtt a pénzintézetek piacán az elérhető vállalkozások száma nem növekszik, ezért kénytelenek nyitni a mikro- és kisvállalkozások felé. Ezen ügyfelek kiszolgálása viszont magasabb fajlagos költséggel valósítható meg, hiszen átutalásaik nagyságrendje lényegesen kisebb, kevesebb banki szolgáltatást vesznek igénybe, forgalmukra leginkább a készpénzfizetés a jellemző.
A hitelező pénzintézet és a hitelezett kisvállalat kapcsolatára jellemzően rányomja bélyegét az, hogy a bank szeretne a lehető legtöbbet megtudni a vállalkozásról és annak tulajdonosairól, amelyben az nem mindig érdekelt.
Egyoldalról a bank nem ismeri a hitelezendő vállalkozást, hiszen nincs, vagy alig van múltja, nincsenek információk annak menedzsmentjéről és piacáról. Miközben a bankok pontos makrogazdasági előrejelzéseket, prognózisokat, elemzéseket készítenek és kidolgozzák az ágazati sajátosságokat, nem ismerik a kisvállalkozás működési területének sajátosságait. E működési terület lehet egy városrész, egy kerület, vagy akár néhány utca. Ezen információk beszerzése idő és költségigényes. Másoldalról a vállalkozó nem ismeri a banki elvárásokat, lehetőségeket, termékeket. Sokszor a vállalkozó nem is érdekelt a teljes körű kooperációban. Ez vonatkozik a hitelfelvétel pillanatára ugyanúgy, mint a futamidőre. Ezért a hitelező és a hitelezett között olyan információs aszimmetria alakul ki, amely miatt a bank nem látja biztosítottnak kihelyezései megtérülését. Ahhoz, hogy a hitelező többlet információhoz jusson, többletráfordításokat kellene eszközölnie (pl. a hitelbírálat előkészítésében, monitoring programban a hitel futamideje alatt, stb.). Azzal a helyzettel is találkozunk, amikor a vállalkozó nem eltitkolni akarja információit, hanem pénzügyi ismeretei, vállalkozásának számviteli, informatikai, stb. hiányosságai miatt nem képes a szükséges információk rendszerezett, szakmailag megalapozott bemutatására. Ebben az esetben a tanácsadói szolgáltatást piaci áron kell megvásárolnia, ami természetesen jelentős pénzügyi ráfordítással jár, amit általában nem tud vállalni.
A BVK-nak, mint non-profit szervezetnek feladata, hogy hidat képezzen a piaci résztvevők között. Ezt az aszimmetrikus információ ellátottságból fakadó helyzetet annak érdekében, hogy a vállalkozás finanszírozható legyen fel kellett oldani. Ez konkrétan azt jelenti, hogy a BVK feladata a hiteligénylő vállalkozásról és piaci környezetéről a legtöbb, legalaposabb, legrészletesebb információ beszerzése. A hitel futamideje alatt folyamatosan kapcsolatot tart a vállalkozóval (monitoring) amely során figyelemmel kísérni a cég üzletmenetét, és a lehetőségek szerint más vállalkozásfejlesztési szolgáltatásaival is (oktatás, tanácsadás, üzleti partner közvetítés, stb.) segíti a vállalkozót.
A konstrukcióhoz kapcsolódik továbbá, a banki forrás számára jelentős biztosítékot nyújtó, a Hitelgarancia Rt. által nyújtott 90%-os állami garanciavállalás, amely 50%-os díjtámogatásban részesül.
A BVK szerepvállalásával a hitelprogramok portfóliója kedvezően alakul, a vállalkozók fizetési magatartása a várakozásokat meghaladóan jó. A banki minősítési rendszer szerint minősített hitelállományban az 1994 óta eltelt időszakban az összes kihelyezés 58 %-a problémamentes, illetve visszafizetett. A külön figyelendő hitelek azok, amelyeknél 1 hónapnál kevesebb a törlesztési késedelem, illetve azok, ahol a hitelkövetés időszakában a hitel átütemezésére került sor. Ennek 21 %-os aránya mutatja, hogy az időben meghozott kiigazító intézkedések milyen fontosak ezen vállalkozói kör hitelezésében. Az átlag alatti és kétes hitelkihelyezések összesen a kihelyezett hitelek 19 %-át teszik ki. Ezen vállalkozások azok, amelyek valamilyen külső, előre nem definiálható körülmények miatt kerültek nehéz helyzetbe. (Pl. a nagy bevásárlóközpontok megjelenése jelentősen csökkentette bevételüket.) Az elmúlt nyolc évben a portfólióban felhalmozódott rossz hitelek aránya az összes kihelyezés 2 %-a. (A Budapest Kisvállalkozói Hitelkonstrukcióban az indulás óta kizárólag problémamentes ügyfél van.)
A Budapesti Kisvállalkozói Hitel termék kialakítása
Egy hiteltermék árát a pénzpiacon elérhető kockázatmentes befektetés hozama, az ügyfélkör átlagos kockázatából származtatott kockázati felár, a pénzintézet működési költsége és a megcélzott profit teszi ki. A banki szakemberek között egyetértés van abban, hogy az állampapírok, diszkont kincstárjegyek kockázatmentes befektetésnek számítanak. Az egyéves futamidejű állampapír az Államadósság Kezelő Központ által közreadott aktuális referencia hozama: 8,15%. Ehhez a szinthez kell tehát hozzáadnunk az ügyfélkör finanszírozásából adódó kockázati prémiumot.
Egy kereskedelmi bank adatbázisából kiindulva az alábbi számítás mutatja be, hogy jelenleg egy ideális megoszlással minősített kisvállalati ügyfélkör számára max. 61.728 EURO (15 millió forint) összegig milyen nagyságú hitelkamat határozható meg.
Követelések minősítése
Megoszlása (A)
Maximális céltartalék képzés (B)
Problémamentes
88%
0%
Külön figyelendő
3%
10%
Átlag alatti
4%
30%
Kétes
4%
70%
Rossz
1%
100%
Kockázati felár (A*B)
5,3%
Amennyiben ezt a kört elfogadjuk potenciális ügyfélkör referenciacsoportjának, akkor a megoszlási arányokat megszorozva a maximális céltartalék képzési kötelezettséggel, megkapjuk a termék kockázati felárát, ami ez esetben 5,3%. Az így kapott 13,45%-os értékhez kell tehát hozzáadni a működési költséget.
A kamatba beépített (általában elfogadott) 2%-os többlet, ügyfélszinten – 41.152 EURO-s (10 millió forint) átlagos hitelállományt feltételezve – évi 823 EURO (200.000 forint) hozzávetőlegesen fedezné a termékkezeléssel járó többletfeladatok költségét. A bank versenyhelyzetéből kiindulva, egy újabb 2%-os "profitrátát" lehet érvényesíteni.
A fent nevezett négy ártényezőt összeadva 17,45%-os kamatszint alatt nem éri meg a banknak a forrást kihelyezni.
Az új konstrukció lényegét a következő táblázat foglalja össze. Ez mutatja, hogy a hitelkamatot a non-profit szolgáltatások alkalmazásával 12,7 %-ra lehet csökkenteni. Mértéke a piaci értékek alatt marad. Az olcsó fejlesztési forrás a mindenkori jegybanki alapkamaton, a banki forrás pedig a prime rate-hoz közeli nagyságrendben kerülhetett meghatározásra.
BVK forrásból nyújtott hitelrész
Pénzintézet által nyújtott hitelrész
Tőkeösszeg
12.350 EURO
(3.000.000 Ft)
28.806 EURO
(7.000.000 Ft)
Maximális futamidő
36 hó
36 hó
A futamidőből a tőketörlesztésre türelmi idő
max. 6 hó
max 6 hó
Kamat mértéke
8,5 % fix (szerződéskötés-kori jegybanki alapkamat)
14,5 % fix
Egyéb költség
Nincs
Első évben 1,5 %, ezt követően évi 1 %
Számlanyitási díj
Nincs
részjegy vásárlással kiváltható
Hitelbírálati díj
Nincs
hirdetmény szerint
Törlesztés ütemezése
Havonta
havonta
Kamatfizetés
Havonta
havonta
Hitelcél
beruházás, fejlesztés, forgóeszköz a vállalkozó kérelme szerint
Döntési szint
BVK Hitel Bizottsága, a Pénzintézet vétójoga mellett
Szerződéskötés
BVK-nál
Hitel megállapodás
Közjegyzői okirat
Folyósítás: számla ellenében
BVK által ellenőrzött számlák alapján
A hitelkonstrukció kialakításának egyik legfontosabb része a kedvezményezett vállalkozói kör meghatározása, amely az alábbiak szerint került kialakításra:
· vállalkozás Budapesten bejegyzett, vagy telephellyel rendelkező gazdálkodó szervezet, ahol a külföldi tulajdonos tulajdoni hányada nem haladja meg a 25 %‑ot, illetve Budapest területére érvényes vállalkozói igazolvánnyal, működési engedéllyel rendelkező egyéni vállalkozás;
· vállalkozás állami vagy önkormányzati tulajdonosi részaránya – tőke, vagy szavazati jog alapján – külön-külön és együttesen sem haladja meg a 25 %-ot;
· vállalkozás előző évi nettó árbevétele legfeljebb 2.880 ezer EURO (700 millió forint), vagy mérleg főösszege legfeljebb 2.058 ezer EURO (500 millió forint);
· összes foglalkoztatottainak létszáma 50 főnél kevesebb;
· vállalkozás rendelkezik megvalósítható üzleti tervvel;
· vállalkozás rendelkezik a tervezett fejlesztés nettó összköltségének minimum 25 %‑ának megfelelő saját forrással;
· vállalkozásnak nincs lejárt hiteltartozása, köztartozása;
· a hitel felvételéhez a BVK Hitel Bizottság által elfogadott fedezetet nyújt.
A hitelhez jutásnak nem alapfeltétele a több éves működés, mint az általában a pénzpiaci hitelfelvételhez szükséges. Ez azt jelenti, hogy azok a kisvállalkozások is hitelhez juthatnak, akiknek nem múltjuk, hanem jövőjük van.
A hitel likviditás finanszírozásra, forgóeszközre, illetve beruházásra, vagy más hosszú távú elképzelések megvalósítására használható fel. Nincsenek külön preferált szakmák, tevékenységek. Kiemelt figyelemmel kezeli a kisebbségeket és a női vállalkozókat.
A hitelezési eljárás során két kölcsönszerződés készül, amelyet egy tartozáselismerő nyilatkozatban erősítenek meg, amely közokiratot közjegyző készít el. A hitelek fedezete egyrészt az állam kezesség vállalása, másrészt a vállalkozó által felajánlott jogi biztosíték. Ez lehet lakott ingatlan, vagy telephely, üzlet, műhely, illetve a vállalkozás tulajdonában lévő eszközök. Az adósminősítési rendszer, mint előbb láthattuk, a banki szisztémának megfelelő.
A hitel folyósítása során és azt követően a hitelösszeg kezelése együttesen történik. A vállalkozásnak igazolnia kell a hitel felhasználását, ezt a BVK ellenőrzi. A pénzügyi lebonyolítás, a hitel és a törlesztések nyilvántartása a pénzintézet feladata.
A BVK a kidolgozott minősítési rendszer alapján előminősítést végez a pénzintézet számára. A pénzintézet rendszeresen tájékoztatja a BVK-t a törlesztések teljesítéséről, az esetleges elmaradásokról. A törlesztési kötelezettség teljesítésének elmaradása esetén a BVK soron kívül helyszíni látogatást tesz, amely során meggyőződik arról, hogy mi volt az elmaradás valódi oka. Amennyiben a vállalkozás működésében észlel problémát, úgy annak megoldására javaslatot dolgoz ki. A javaslat szólhat a működés racionalizására, és/vagy a meglévő hitel visszafizetésének átütemezésére. A javaslat mindenkor személyre szóló, előremutató. A monitoring tevékenység hatására az új hitelkonstrukcióban hitelfelmondásra nem került sor.
A program jelentősége a vállalkozó szemszögéből
A vállalkozó számára egy olyan programcsomag kerül átadásra, ahol nem csak kedvezményes hitelhez jut, de a mindennapokban alkalmazható vállalkozói ismeretekre is szert tesz. Emellett részt vesz egy piacorientációs programban, amely segítségével bővítheti üzleti kapcsolatait. A jelenlegi pénzpiacon középlejáratú, forgóeszköz finanszírozásra felhasználható, a jegybanki alapkamatot csupán néhány százalékkal meghaladó hitellehetőség nincs. Kezdő vállalkozás esetén pedig sem beruházásra, sem forgóeszközre nem lehet hitelhez jutni, kivéve a magas kamatra, többszörös jogi biztosítékra nyújtott jelzáloghiteleket. Sok vállalkozásnak semmilyen más külső forrásbevonási lehetősége nincs. Jelentős eleme a programnak, hogy elsősorban nem a vállalkozás múltjára helyezi a hitelbírálatát, hanem a lehetőségekre, a megvalósítható üzleti tervre.
A fentiekből látható, hogy a kölcsönös előnyök figyelembe vételével együtt működhet egy profitorientált és egy non profit szervezet. Ennek eredményeként a kisvállalkozók ismereteket és tapasztalatokat szereznek a kereskedelmi bankokkal való együttműködés terén. A stabil üzletmenetű vállalkozások pedig a pénzintézetek jó minősítésű ügyfeleivé válhatnak.
A program hidat képez a pénzintézet és a vállalkozások között. Lehetőséget nyújt arra, hogy a szabad pénzeszközök törvényes módon a vállalkozások pénzügyi eszközeit bővítsék. Hidat képez továbbá a vállalkozások és az önkormányzat között. A Fővárosi Önkormányzat a vállalkozásfejlesztési programján keresztül visszaforgatja a vállalkozások támogatására az általuk befizetett iparűzési adó egy részét.
A program eredményei
Az első 6 évben a hitelprogramok segítségével megtartott és létrehozott új munkahelyek száma megközelíti a 30 ezret, és az új fejlesztések összértéke, ami magába foglalja a vállalkozások saját forrásait, és egyéb támogatásokat valamint az indukált beruházásokat is, meghaladta a 211 millió EURO-t.
A programban résztvevők azok a vállalkozások, amelyek igénybe veszik a többszintű tanácsadási szolgáltatást. Ezek számának jelentős növekedését lehet elérni. A BVK gazdaságélénkítő tevékenysége nyomán várhatóan tovább növekedik a vállalkozási kedv, növekedni fog a kedvezményes hitelkonstrukciók iránti igény. Az előirányzat szerint a programban résztvevő vállalkozások száma 2010-re megközelíti a 80 ezret, ennek prognosztizált dinamikáját az alábbi grafikon mutatja be.
A program fenntarthatósága
1999-ben a hitel program indulásakor a rendelkezésre álló forrás kb. 4 millió EURO (kb. 1 milliárd forint) volt, a következő években mintegy 28 millió EURO (kb. 7 milliárd forint) bevonására van lehetőség. A forrás nagyságára és ezzel a projekt jelentőségére utal, hogy Magyarországon összesen a banki hitelezés során a teljes banki 13,753 milliárd EURO-s (3.342 milliárd forint) hitelállományból a kisvállalkozó kör részére folyósított hitelállomány 2001. májusában a teljes összeg csupán 4,19 %-a, 576,5 millió EURO (140 milliárd forint) volt.
Az alábbi grafikon az eddig kihelyezett összegekről és a fejlesztés tervezett üteméről számol be. A kezdeti alacsony összegek után látható az 1999-2000 évben a növekvő forrásbevonás. A tervek szerint a BVK folyamatos forrásbővítési lehetőséget, partnereket keres a program fejlesztéséhez.
Irodalom
Dr.Guth László, (1978), ‘Életút kezdetek egy kisvárosban’.
Szociológiai Füzetek 15. Budapest. pp 134 – 144.
Christen Robert Peck and Rosenberg Richard, (2000), ‘Regulating microfinance-the options’
Small Enterprise Development (SED) Volume 11 Number 4 December, pp 4-23
CGAP, (1998) ‘External audits of microfinance institutions: a handbook’
Technical Tool Series 3. New York: Pact Publications
‘Microfinance can and should be directed at empowering poor people’
CROSSFIRE Column, Small Enterprise Development (SED), Volume 12 Number 1 March 2001 pp 4-6
Ledgerwood Joanna, (1998) ‘The Microfinance Handbook-an Institutional and financial perspective (Sustainable Banking with the Poor)’
World Bank Publications
* Dr. Nagy Miklós, a Budapesti Vállalkozásfejlesztési Közalapítvány ügyvezető igazgatója az 1990-es évek eleje óta vesz részt a magyarországi kis- és középvállalkozásfejlesztési programok kialakításában.
A Budapesti Vállalkozásfejlesztési Közalapítvány által kidolgozott legfontosabb programok:
· 2000. Budapest Kisvállalkozói Hitelprogram, a 10 millió forint összeghatárú új szindikált hitelkonstrukció a kisvállalatok hitelezésében (Európai Innovációs Díj 2001);
· 1999. Budapest Vállalkozói Hitelprogram, a 7,5 millió forint felső összeghatárú, háromszintű új kisvállalkozói hitelprogram kidolgozása és bevezetése: kereskedelmi banki források a vállalkozásfejlesztési hitelezésben (kormányprogram 2000);
· 1998. Távoktatási módszerek bevezetése a vállalkozói oktatásban
· 1997. Mikrohitel II. Budapest, a 3 millió forint felső összeghatárú mikrohitel program kidolgozása és a kísérleti program lebonyolítása (kormányprogram 1999);
· 1995–1998. Európai Uniós tapasztalatokra alapozva beszállítói vállalkozásfejlesztési program kialakítása, majd a kormány Beszállítói Célprogramjának kidolgozása.
